MKE 55. Vándorgyűlés
kirándulások
A Tisza virága: víz – olaj – néphagyomány – Algyő
Részvételi díj: 6.500,– Ft/fő
A buszjegyek ára: 2*450 Ft (teljesárú), nincs benne a költségben
Időpont: 2024. július 20. (szombat), 8.15-15.29
Utazás: autóbusszal, Mars téri buszpályaudvar 13. peron
Étkezés: Szent Anna Teraszon, tiszai panorámával fűszerezve.
Menü: Halászlé, túróscsusza.
Algyő egy nagyon sajátos helyzetben lévő település. Árpád-kori gyökerekkel bír, de jóval korábban is lakták a területét. Római-katolikus temploma, a Szent Anna templom is Árpád-kori – nagyon kevés ilyen idős épület található ezen a vidéken. A falu életében a legnagyobb változást azonban a’60-as évek vége, ’70-es évek eleje hozta, amikor feltárták a kőolaj- és földgázmezőket: a falu lakossága megduplázódott az olajiparnak köszönhetően.
A pihentető kikapcsolódásra vágyó idelátogató számos érdekes és értékes programlehetőséget talál a csendes, de mégis mindig aktív településen.
PROGRAM:
8.15 Gyülekezés: Mars téri buszpályaudvar 13. peronnál
8.30 Indulás Mars téri buszpályaudvar 13. peron
Elsőként az Algyői Könyvtárba látogatunk el: megismerkedhetünk a könyvtárral, (+ a könyvtár cicájával is reméljük) és játszunk egyet.
Az Algyői Tájház eredetileg kovácsműhelyként működött. A több mint százéves, hagyományos parasztházat az 1930-as berendezéssel tekinthetjük meg, emellett megismerkedhetünk a tiszai halászattal és az olajbányászattal, amely fontos szerepet tölt be a település életében.
12.00 Ebéd a Szent Anna Teraszon, tiszai panorámával fűszerezve (halászlé, túróscsusza).
Séta a Tisza-parton, tanösvényen: A hat állomásból álló 2,5 km-es hosszúságú, különleges növényflórája tanősvény kellemes sétára ad lehetőséget a Tisza árterében.
A falu szülötte Gálné Nagy Ildikó népi iparművész, aki hagyományos parasztszövőszéken, kézi szövési technikával, rongy, pamut és gyapjú alapanyagokból készít szőnyegeket, díszpárnákat. Műhelybemutatóját élő citerakísérettel tekinthetjük meg, és vásárolni is lesz lehetőség.
15.03 Indulás Szegedre. Érkezés: 15.29
KÉPEK:
Képek forrása: Somogyi-könyvtár
Maros menti kalandozások – Kiszombor, Makó
Részvételi díj: 10.000,– Ft/fő
A részvételi díj tartalmazza az utazás, az ebéd és a belépőjegyek árát.
Időpont: 2024. július 20. (szombat), 9.00–16.00
Utazás:
Étkezés: Rónay Kúria
Menü:
Szegedtől kelet felé a 22 ezer lakosú, hajdan a hagymatermesztésről híres Makó kirándulásunk célpontja. A város múltja igen távolra nyúlik vissza, mivel már az őskorban is lakott volt ez a térség, köszönhetően jó elhelyezkedésének. 1890-ben népessége alapján a történelmi Magyarország tizenkettedik legnagyobb városa volt. Bár fő megélhetési forrása a kezdetek óta a mezőgazdaság, szellemisége is igen jelentős. Kulturális élete a 20. század elején volt a leggazdagabb, amikor a városban élt és tevékenykedett József Attila, Juhász Gyula és Móra Ferenc is.
Útközben megállunk Kiszomboron, mely a szegedi nagytáj műemlék jellegű épületekben leggazdagabb faluja. A Szent István téren álló római katolikus templom leválasztott hajdani szentélye, az Árpád-kori körtemplom Csongrád megye egyik legjelentősebb román kori emléke. A falu központjában található volt uradalmi épületek az alföldi klasszicizmus figyelemre méltó alkotásai. Ilyen a termelőszövetkezet székháza, a Gólyafészek kisvendéglő a Gabonatermesztési Kutatóintézet magtár és a hagymaátvevő épülete. A Helytörténeti Gyűjtemény szintén egy régi magtárépületben kapott helyet. Nyaranta a Kukorica Útvesztő a vonzó célpont a látogatók számára.
PROGRAM:
9.00 Indulás (utazás 30 perc)
Első állomásunk a Szegedtől 25 kilométerre fekvő Kiszombor. A község könyvtárához érkezünk, ahol a helyi kollégák mutatják be a könyvtárat és a települést. Innen indulunk gyalog a közeli Rotundát megtekinteni, majd busszal a temetőbe indulunk, ahol a Rónay család felújított temetkezési helyeit látogatjuk meg. Visszatérünk a falu központjába, ahol a Rónay Kúriába érve az ott bemutatásra került tárlatot tekintjük meg idegenvezetéssel.
11.30 Ebéd a Rónay Kúriában
13.00 Indulás Makóra.
13.30 A Makovecz Imre által tervezett, 2019-ben épült, József Attila Könyvtárba látogatunk, ahol a helyi kollégák mutatják be a különleges építészeti megoldásokkal rendelkező könyvtárat.
14.30 Indulás a Maros-partra, a Lombkoronasétányról csodálhatjuk a kilátást a Maros folyóra.
15.00 – 15.30 óra körül indulás Szegedre.
16.00 óra körül visszaérkezés Szegedre
KÉPEK:
A képek forrása:
Szikek hátán, semlyékek között – Mórahalom, Ásotthalom
Részvételi díj: 12.000,– Ft/fő
Időpont: 2024. július 20. (szombat), 8.00–16.40
Utazás: Különbusszal.
Étkezés: Varga csárda
Menü: Hideg meggyleves, Rántott sertéskaraj vegyes köret saláta
Mórahalom egy 1601-ben idetelepült családról kapta a nevét, a halom egy kisebb dombocskát jelölt. Rendhagyó helytörténeti órára invitáljuk kedves vendégeinket a helyi könyvtárba, majd az Ezer Év Parkjában sétálva együtt megcsodálhatjuk a magyar történelmi alkotások makettjeit. Ezután jól fog esni egy ínyenc ebéd a Varga csárdában, ahonnan tovább buszozunk Ásotthalomra, a délvidéki Homokhátság másik jelentős központjába. A 19. század vége felé főúri vadászatokat rendeztek errefelé, de maga Ferenc József is ellátogatott ide egy ízben, hogy megtekintse a népiskolát és az újonnan épült erdőőri szakiskolát.
A tanyavilágban ma is elevenen él a betyárok legendás emléke. A Rózsa Sándor Élményház és park s mellette a Tömörkény-ház híven rekonstruált tanyaépülete időutazást kínál a többszáz éves dél-alföldi tanyasi mindennapok zord és ma már romantikusnak tűnő letűnt világába. Rózsa Sándor fája a község határában kétféle legendát is őriz arról, hogyan tette lóvá üldözőit az agyafúrt betyár.
PROGRAM:
8.00 Indulás Szegedről különbusszal
9.00-9.50 Bemutatkozik a Mórahalmi Tóth Menyhért Városi Könyvtár és Közösségi Ház, interaktív foglalkozás keretében. Ennek témája a Móra-tár helyismereti portál. Helyszín a városi könyvtár.
9.50-12.10 Tájház, illetve Ezer Év parkja, csoportbontásban felváltva
12.30 Ebéd a Varga csárdában
13.50 Indulás Ásotthalomra
14.15-15.45 Rózsa Sándor emlékház megtekintése
15.45 Indulás Szegedre. Érkezés: 16.40
KÉPEK:
Képek forrása: Somogyi-könyvtár
Őseink nyomában – Ópusztaszer, Sándorfalva
Részvételi díj: 15 500,- Ft/fő
A részvételi díj tartalmazza az utazás, az ebéd és a belépőjegyek árát.
Időpont: 2024. július 20. (szombat), 8.30–16.15
Utazás: Különbusszal.
Étkezés: Az emlékpark területén lévő Gőzös Büfében
- A menü: Gyümölcsleves, Rántottszelet, hasábburgonya, Savanyúság
- B menü: Gyümölcsleves, Rántottsajt, hasábburgonya, Savanyúság
PROGRAM:
8.00 Indulás Sándorfalvára bérelt busszal 45 fős busz vagy 18 fős busz (a jelentkezők számától függ)
8.30 – 9.00 Budai Sándor szülőházának megtekintése
Budai Sándor 1918-ban Szegeden született, Sándorfalván halt meg 1986-ban. 1957-ben megalapította a sándorfalvi citerazenekart. Az együttessel hazai és nemzetközi sikereket ért el, több filmben is szerepelt, miután Jancsó Miklós – megismerve kiváló citeraegyüttesét – meghívta a Fényes szelek című filmbe. Az együttesben használt hangszereket ő készítette. Nevezetesek csikófejes citerái, melyek külföldi és hazai múzeumokba pl. és magángyűjtőkhöz is kerültek. (Pl.:British Múzeumtól az abesszin császári palotáig, a hajdani Szovjetuniótól Belgiumot át Norvégiáig, Afrikáig és Amerikáig.)
Naiv festőként is ismertté vált: fiatalsága falusi népéletét örökítette meg festményein. 1967-ben a Népművészet Mestere címet citerakészítő munkásságáért kapta. 1986-ban, halála után citerazenekara felvette a nevét, róla nevezték el a helyi művelődési házat. 1999-ben posztumusz Sándorfalva díszpolgára lett.
Budai Sándor szülőházában eredeti berendezések és használati tárgyak adják vissza az egykori hangulatot.
9.00 – 10.00 Továbbhaladás Ópusztaszerre
10.15 – 13.00 Nemzeti Történeti Emlékpark
A Nemzeti Történeti Emlékpark szabadtéri néprajzi múzeum, skanzen és kirándulóhely, melyet 1982-ben hoztak létre a ma Csongrád-Csanád vármegyei Ópusztaszer külterületén.
A Rotundában található az Emlékpark fő attrakciójának számító Feszty-körkép. A 120 méter hosszú, 15 méter magas és 38 méter átmérőjű kört formázó panorámakép történelmünk 11 évszázaddal ezelőtti eseményének, a honfoglalásnak néhány elképzelt epizódját idézi fel.
A ‘Szabadtéri néprajzi gyűjtemény’ az ország skanzenjeinek egyike. 19 épületegyüttessel és három szabadtéri kiállítással rendelkezik.
13.00 – 14.00 Ebéd (Az emlékpark területén lévő Gőzös Büfében)
14.00 – 15.30 Csillagösvény labirintus – Ópusztaszer
A labirintusok, útvesztők Ópusztaszeren, közvetlenül a Nemzeti Történeti Emlékpark mellett találhatók. A 3,5 km hosszú sövényfalakból álló útvesztő a világon a harmadik legnagyobb.
Akiknek a 2 méter magas sövényfalak zárt hatást keltenek, lehetőségük van átlátszó falak között megkeresni a kiutat az Attila kertjében. Az útvesztő egy honfoglalás kori övcsatot mintáz.
15.30 Visszaindulás Szegedre
16.15 Érkezés Szegedre
A kirándulás minimum létszáma 15 fő. Ellenkező esetben a kirándulás nem indul.
KÉPEK:
Képek forrása: Somogyi-könyvtár
Dél-vidék kincse: Szabadka
A részvételi létszám megtelt, erre a kirándulásra további jelentkezést nem tudunk fogadni.
Részvételi díj: 7.800,– Ft/fő
A részvételi díj tartalmazza az útiköltséget (kedvezmény nem vehető igénybe), a belépők és a helyi idegenvezetés árát. Nem tartalmazza az étkezést!
Időpont: 2024. július 20. (szombat), 8:58–18:02
Utazás: Vonattal
Étkezés: Étkezés önállóan
Az újonnan átadott Szeged-Szabadka vasútvonalon érkezünk meg az észak-bácskai nagyvárosba, ahol a mediterrán hangulatú Korzón elsétálunk a városi könyvtárba. Utunk a bámulatos homlokzatú, szecessziós épületek között halad, és út közben láthatjuk a Népszínház épületét is. A könyvtárlátogatás után egy helyi idegenvezető kalauzolásával látogatjuk meg a Zsinagógát és a Városházát.
A szabadkai Zsinagóga a budapesti után Európa második legnagyobb zsinagógája, és az egyetlen, amely a szecesszió magyar változatának jegyeit viseli: virágos dekoráció, pávatoll, tulipán, stilizált rózsa vagy liliom.
A magyaros szecessziós stílusú Városháza az 1900-as évek elején épült, népi motívumokkal és Zsolnay-kerámiával díszített grandiózus épület. Márványból készült díszes főlépcsőház vezet az első emeletre, a díszterembe. A tanácsterem ékességei a Róth Miksa budapesti műhelyében készült színes üvegablakok, melyek a leghíresebb magyar uralkodókat és legnevesebb politikai személyiségeinket ábrázolják.
A nevezetességek megtekintése után szabadprogram keretében lehet sétálni Szabadka belvárosában. Hangulatos kávézókat, cukrászdákat és fagyizókat találunk a Korzón és a Városháza előtti téren. A büfékben és pékségekben (pekara) megkóstolhatjuk a helyi ízeket: csevap, pljeszkavica, burek… (Szabadka belvárosáról egy tájékoztató térképet kapnak a kirándulás résztvevői, ahol bejelöljük a további látnivalókat és az étkezési lehetőségeket.)
Aki inkább étteremben szeretne ebédelni, annak ajánljuk Szabadka legnépszerűbb vendéglátóhelyét, a Korvin Mátyás utca 7-8. szám alatt lévő Boss Caffet, melynek kerthelyisége a gyönyörű Raichle-palota hátsó kertjét foglalja el. (Ez utóbbit azoknak is érdemes megnézni, akik nem itt étkeznek.)
PROGRAM:
8.58 Indulás Szeged Nagyállomásról (érkezés Szabadkára: 10.24)*
11.00-12.00 Látogatás a szabadkai könyvtárba
12.00-13.00 A szabadkai Zsinagóga megtekintése
13.00-14.00 A szabadkai Városháza látogatása
14.00-16.00 Szabadprogram: városnézés a belvárosban, Raichle palota.
(Közben étkezés önállóan, szabadon választott: Boss Café vagy ajánlott pékségekben (Pekara), büfékben. Fizetési lehetőség: éttermekben bankkártyával, többi helyszínen készpénzzel, dínárral. Pénzváltó helyeket ajánlani fogunk.)
16.37 Indulás vissza a szabadkai vasútállomásról (érkezés Szegedre: 18.02)*
*Az indulás és érkezés időpontja a vasúti menetrend változása esetén módosulhat!
A határellenőrzésen érvényes személyazonosító igazolvány megléte szükséges!
A kirándulásra jelentkezők vegyék figyelembe a kései visszaérkezést, amennyiben aznap nem tudnak hazautazni (az esetleges szegedi szállásfoglalás miatt)!
KÉPEK:
Képek forrása: Somogyi-könyvtár
Szeged, a hírös város
Részvételi díj: 9.500,– Ft/fő
Időpont: 2024. július 20. (szombat) 8.45-16.00
Étkezés: Halászlé-ebéd a Roosevelt téri Halászcsárdában.
Minden ami Szeged, és minden ami szögedi…
A délelőtti sétánkon áttekintjük és megnézzük, hogy hogyan épült újjá Szeged az 1879-es árvíz után, amihez korabeli képeket is segítségül hívunk.
Még azt mondják nincs Szegeden boszorkány? Ha mégis van, akkor vajon mi árulhatja el őket? Eredjünk nyomukba a Tisza parton, és nézzük meg együtt szárazon és vízen, hogy a Boszorkányszigeten találunk-e szép szögedi lányokat! Közben fény derül arra is, hogy mit adtak el a szegedi boszorkányok az ördögnek, hogy valóban legendásan szőke-e még a Tisza, és hogy milyen szerepet játszott akkor és most a “szögediek” életében.
Szó esik majd a szegedi paprikáról, megfejtjük a szegedi halászlé titkát, amit a “Sótartóban” meg is kóstolunk.
Délután Alsóvároson Kulik Melinda történész-néprajzkutatóval, a szegedi Napsugaras Tájház vezetőjével megcsodáljuk a híres napsugaras házakat, látogatást teszünk a tájházban, és a ferencesek több évszázados múltjába is betekintést nyerünk, közben felfedezzük Magyarország második legnagyobb, máig eredeti funkciójában működő egyházi komplexumát.
PROGRAM:
8:45 Gyülekező a Széchenyi tér és a Kárász utca találkozásánál
9.00-11.00 Vezetett séta: “Szeged főutcája a Tisza” (kb. 1,5 óra időtartam)
11.00 Sétahajózás a Tiszán
12.00 Halászlé-ebéd a Roosevelt téri Halászcsárdában
13.30 Alsóvárosi Tájház és Napsugaras ház megtekintése, és vezetett séta a városrészben
14.00 Alsóvárosi templom és kolostorkert megtekintése vezetéssel
Program várható befejezése: 15:30-16:00
KÉPEK:
Képek forrása: Nemes Réka (SZTE Klebelsberg Könyvtár)