Szekcióülések

MKE 55. Vándorgyűlés

Csongrád Megyei Könyvtárosok Egyesülete

Elnöki Szekció

Év fiatal könyvtárosa Szekció

Gyermekkönyvtáros Szekció és a Közkönyvtári Egylet

Határon túli szervezetek szekciója

Helyismereti Könyvtárosok Szervezete és a Bibliográfiai Szekció

Jogi Szekció

KIT szakmai műhely

Könyvtári Intézet workshopja

Marketing Szekció

Mezőgazdasági Szekció

Múzeumi Szekció és Műszaki Könyvtáros Szekció

Társadalomtudományi Szekció és a Tudományos és Szakkönyvtári Szekció

Zenei Könyvtárosok Szervezete Szekció

Zöldkönyvtári Szekció és a Könyvtárostanárok Egyesülete

Workshopok

Csongrád Megyei Könyvtárosok Egyesülete

Elnöki Szekció

Év fiatal könyvtárosa Szekció

Gyermekkönyvtáros Szekció és a Közkönyvtári Egylet

Határon túli szervezetek szekciója

Helyismereti Könyvtárosok Szervezete és a Bibliográfiai Szekció

Jogi Szekció

KIT szakmai műhely

Könyvtári Intézet workshopja

Marketing Szekció

Mezőgazdasági Szekció

Múzeumi Szekció és Műszaki Könyvtáros Szekció

Társadalomtudományi Szekció és a Tudományos és Szakkönyvtári Szekció

Zenei Könyvtárosok Szervezete Szekció

Zöldkönyvtári Szekció és a Könyvtárostanárok Egyesülete

Workshopok

9.00	Természeti értékek és környezeti nevelés Csongrád-Csanád vármegyében Ábrahám Krisztián (Kör-Te Közösségépítő és Egészségmegőrző Természetvédelmi Egyesület)
9.30	Hangok a múltból: az SZTE Móra Ferenc Kollégium hangarchívumának jelentősége Csengődi Erika Informatikai főigazgató-helyettes (SZTE Klebelsberg Kuno Könyvtára)
10.00	Hódmezővásárhely az olvasókörök városa Barátné Prof. Dr. Hajdu Ágnes egyetemi tanár (ELTE-BTK Könyvtártudományi Tanszék) Dr. Szóró Ilona alelnök (Olvasókörök Szövetsége)
10.30	Közösségben biztonságban – a fiatalok részvétele a helyi közösségek életében Vajda Árpád titkár (Csongrád-Csanád Vármegyei Bűnmegelőzési Tanács) Az előadás prezentációjának letöltése

15.00 – 15.20	Trendek, könyvtárak, könyvtárosok hazai és nemzetközi kitekintésben – hol vagyunk és merre menjünk? Gerencsér Judit elnök (Magyar Könyvtárosok Egyesülete)
15.20 – 16.00	Trendek, kérdések, jógyakorlatok és a mesterséges intelligencia – Mi és MI Mesterséges intelligencia kalandozások az SZTE Klebelsberg Könyvtárból: rövid hazai és európai kitekintés a mindennapokból Dr. Nagy Gyula főigazgató (SZTE Klebelsberg Könyvtár) Kreatív MI megoldások könyvtárak számára: ingyenes képgenerátorok és szövegírók Piri Ildikó igazgatóhelyettes (Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár)
16.00 – 16.15	A Magyar Könyvtárosok Egyesülete a trendek és az imázsépítés tükrében 2024-ben Gerencsér Judit elnök (MKE) Istók Anna főtitkár (MKE)
16.15 – 17.30	Imázsépítés, stílusteremtés – avagy trendik vagyunk a 21. században? – beszélgetés és meglepetés show könyvtárosoknak könyvtárosokkal Moderátor: Haszonné Kiss Katalin elnökségi tag (MKE) A beszélgetés résztvevői: Nagy Izabella stílustanácsadó Gerencsér Judit elnök (MKE) Istók Anna főtitkár (MKE) Cserlakiné Hagymássy Krisztina elnök (Könyvtárostanárok Egyesülete)

9.00	Könyvtárhasználati foglalkozások a könyvtárban: szerepjáték, szabadulószoba és interaktív regény Szirákiné dr. Kovács Györgyi könyvtáros (Verseghy Ferenc Könyvtár)
9.20	Helyismeret a szabad ég alatt – életrajzi lexikonból városismereti séta Juhász Zoltán igazgató (Békés Megyei Könyvtár)
9.40	Könyvmolyok és kockák Prof. Dr. Sándor Klára tanszékvezető egyetemi tanár (SZTE BTK)
10.00	Rabok legyünk vagy szabadok?: szabadulószobák a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központban Kajári Katalin ifjúsági könyvtáros (Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ)
10.20	A könyvtár jelene és jövője a felsőoktatásban Farkas Renáta nemzetközi (angol nyelvű) könyvtári szolgáltatásokért felelős koordinátor, informatikus könyvtáros (Széchenyi Egyetem Egyetemi Könyvtár és Levéltár)
10.40	Könyvektől a Nagyszótárig Kristóf Ibolya (HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont)
11.00	Statisztikai tájékoztatás és adatgazdászat – a kutatástámogatás új feladatai Lencsés Ákos (Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség)

9.00	Köszöntő, programismertető Haszonné Kiss Katalin elnök (Közkönyvtári Egylet)
9.05	Szöveg nélküli képkönyvön alapuló mentálhigiénés program könyvtárosok számára Goda Beatrix könyvtáros (OPKM) Változó és rohamosan fejlődő világunkban saját magunk és lelki egészségünk megőrzése és fejlesztése központi kérdéssé kell, hogy váljon. A könyvtáros a személyiségével is dolgozik, folyamatosan más emberekkel, felnőttekkel, gyermekekkel, hátrányos helyzetűekkel, idősekkel, speciális élethelyzetben lévőkkel (munkanélküliek, kismamák) vannak kapcsolatban. Előadásunkban arra mutatunk be egy példát, hogy hogyan kapcsolható össze a könyvtárosok mentálhigiénés fejlesztése a szöveg nélküli képkönyvekkel. Hogyan valósítható meg, egy a fejlesztő biblioterápia eszköztárát is felhasználó, mentálhigiénés célú foglalkozás képkönyv segítségével felnőttek számára. Az előadás prezentációjának letöltése
9.35	Az MI ezer arca: a mindentudó orákulumtól a monotonitás-tűrő gépig – félreértések és az igazság dr. Gulyás László docens (ELTE Mesterséges Intelligencia Tanszék) A mesterséges intelligencia (MI) napjainkban közkeletű témája mind a híradásoknak, mind a hétköznapi beszélgetéseknek. Nem könnyű azonban eligazodni az egymást gyorsan követő fejleményekben. Ezt nem segíti sem a technológia sokféle asszociációnak teret adó elnevezése, sem az, hogy valójában nagyon sokféle megoldást és alkalmazást takar. Az előadásban arra teszünk kísérletet, hogy laikusok számára is érthetően összefoglaljuk a mai MI megoldások alapjait és alkalmazási irányait. Egyúttal röviden bemutatunk egy olyan kezdeményezést, amelynek célja az, hogy segítséget nyújtson az MI lehetőségeinek mindennapi kiaknázásában.
10.20	Információkeresés az MI korában – könyvtárban és kívül Winkler Bea könyvtárigazgató (Állatorvostudományi Egyetem Hutÿra Ferenc Könyvtár, Levéltár és Múzeum), tanársegéd (ELTE Bölcsészettudományi Kar Könyvtár- és Információtudományi Intézet) A könyvtári tájékoztatás megbízható és pontos információinak az elmúlt évtizedekben meg kellett küzdeniük az információs piac új szereplőivel. Napjainkban egymás mellett léteznek a nagy keresők, a könyvtári adatbázisok, a szakadatbázisok, a chatbotok, a chatbottal kombinált keresők/adatbázisok és más szolgáltatók, akik mind információkat kínálnak. Az előadás keretében élőben röviden bemutatásra kerül néhány MI-vel támogatott információkeresési helyzet és ezzel lehetőséget teremtünk a témakörhöz kapcsolódó közös gondolkodásra. A társadalom és a könyvtáros szakma számára egyaránt fontos, hogy a könyvtárosok részt tudjanak venni az MI alkalmazásával kapcsolatos, akár a mindennapi információszerzéshez kapcsolódó beszélgetésekben. A kritikus gondolkodás elsajátítása, az információs (vagy akár MI) műveltség fejlesztése és az egyre növekvő digitális szakadék csökkentése csak így valósítható meg.
11.00	MI-t the expert MI EDIH Magyarország program képviselője Az előadásokat követően a résztvevők megismerkedhetnek a hazai MI alkalmazásokkal valamint részt vehetnek MI-t the expert –találkozás a mesterséges intelligencia szakértőivel MI EDIH támogatásával programon. Ennek keretében inspirációt szerezhetnek a mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazásáról, kérdéseket tehetnek fel a témában és segítséget kérhetnek problémáik megoldásában. Lehetőség lesz egyéni konzultációs időpontokról való egyeztetésre is.
11.45	Pult nélkül, a polcok között – Önkiszolgáló kölcsönzés mobillal dr. Fülöp Endre Monguz kft. (Qulto) műszaki kiállító partnerünk szakmai bemutató előadása Új innovatív fejlesztésünknek köszönhetően a könyvtárlátogató olvasók teljesen önállóan, csupán saját telefonjukat használva, ott helyben a polcok között ki tudják kölcsönözni a könyvet, amelyet épp leemeltek a polcról. Rövid szakmai előadásunkban bemutatjuk, hogyan működik ez az új funkció, milyen feltételei vannak a bevezetésének, és milyen segítséget jelent az olvasóknak és a könyvtár munkatársainak.

13.30	Köszöntők
13.40	A mi kultúránk és a MI kultúrája. Az emberiség új korszakváltása az informatikai örökség tükrében Képes Gábor ügyvezető igazgató (Neumann János Számítógép-tudományi Társaság) Az előadás prezentációjának letöltése
14.00	Szempontváltozások és térnyerésük a bibliográfiai univerzumban, avagy Hogyan beszélgessünk a fejlesztőkkel? Dancs Szabolcs (OSZK, a Közép-európai Könyvtár- és Információtudományi Szemle (CELISR) főszerkesztője, a Magyar Szabványügyi Testület MB 508 Információ és dokumentáció műszaki bizottságának elnöke) Egyre többször merül fel szakmai körökben, hogy a könyvtári rendszerek tervezése és fejlesztése igényel egy olyan speciális tudást, amely több a felhasználói (könyvtárosi) alapismereteknél, ugyanakkor kevesebb a programozásban való jártasságnál. Ami a katalogizálás területét illeti, a Francia Nemzeti Könyvtár (BNF) például az RDA bibliográfiai keretrendszer átültetése során külön munkacsoportot tart fenn a fejlesztőkkel való kommunikációra, mondhatni: a fejlesztési igények tolmácsolására. A szakma nemzetközi berkeiben kidolgozott referenciamodellek, keretrendszerek a végfelhasználói igények figyelembe vételével kerültek kialakításra, és jól alkalmazhatók az adott célokra. A rendszerspecifikálást érdemes az alapoktól kezdeni, kitalálva, milyen felhasználói élményeket, funkciókat várunk el a tervezett könyvtári szolgáltatási platformtól. Ne essünk Mekk Elek hibájába, aki a sorozat egyik epizódjában a tetővel kezdte az építkezést.
14.20	Open Science a gyakorlatban : a HUN-REN kutatóintézeti hálózat Adatrepozitórium Platform projektje Vass Johanna könyvtárvezető (HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Könyvtára)
14.40	Idővonal a térképen: egy település változó arcai Iván Zoltán (a Customap.hu alapítója) A térinformatika napjainkban egyre nagyobb szerepet tölt be az üzleti és tudományos életben egyaránt. Lehetővé teszi a földrajzi helyekhez kötött adatok hatékony gyűjtését, tárolását, elemzését és megjelenítését, ezáltal támogatva a döntéshozatalt és az adatokból való értékteremtést. A Balatoni Regionális Történeti Kutatóintézet és Könyvtárral közösen kivitelezett megoldás éppen ezt a célt szolgálja egy izgalmas új megközelítéssel. Ötletünk a térinformatikai adatok vizualizációjának egyszerűsítéséből született. Felismertük az igényt egy olyan eszközre, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy kövessék és elemezzék a térbeli változásokat intuitív és interaktív módon. Elhatároztuk, hogy létrehozunk egy interaktív térképmegoldást, amely páratlan élményt nyújt a felhasználóknak, és felhasználja a Balatoni Regionális Történeti Kutatóintézet és Könyvtár által gyűjtött számtalan helytörténeti fotográfiát és adatot. Kifejlesztettünk egy innovatív, idővonalas interaktív térképet, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy vizuálisan követhessék Siófok város épületeinek változásait az idő múlásával. Ez az eszköz egyesíti a hagyományos térinformatikai adatmegjelenítést a modern felhasználói élménnyel, biztosítva az adatokba való mélyebb betekintést. A bemutató során részletesen ismertetem a termék funkcióit és előnyeit.
15.00	Egy végzetes éj emlékei Szegeden Kukkonka Judit könyvtáros, osztályvezető (Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár, Gyűjteményi és helyismereti osztály) Szeged történetében korszakos váltást eredményező árvízi katasztrófa tragikus volta mellett rengeteg jót is hozott a városnak: a Somogyi-könyvtár maga is ennek köszönheti a létét, mert a pusztítást követően ajánlotta fel Somogyi Károly esztergomi kanonok könyvgyűjteményét: „Szeged város örök és elidegeníthetetlen tulajdonául”. Az 1879-es Nagy Szegedi Árvízről, a mentési munkálatokról és az újjáépítésről készült egykorú, fantasztikus részletességű fényképdokumentumok, gyűjtőívek, tervrajzok őrzőhelye a Somogyi-könyvtár Helyismereti gyűjteménye. Az előadás prezentációjának letöltése
15.20	Végtelen történet – MARC21 dilemmák. A MARC21 munkacsoport munkájának bemutatása Bubonyicz Andrea (OSZK, OSZK Kurrens Könyvfeldolgozó Osztály, MARC21 Munkacsoport) Az előadás keretén belül bemutatásra kerül a MARC21 munkacsoport. Miért jött létre, mi a célja, milyen problémákkal küzd? Kitérünk arra, hogy miért tartjuk fontosnak a MARC21 használatát: együtt fejlődik a szabványokkal; nemzetközi projektekben való részvételnél előfeltétel (ld. EUROPEANA); követi a nemzetközi könyvtárszakmai trendeket (pl. LRM, RDA); a HUNMARC fejlesztése viszont megjelenése óta stagnál. Jelenleg a munkacsoport fő tevékenysége a MARC21 Format for holdings data fordítása, ebben a már elkészült MARC21 fordítások is segítségünkre vannak, valamint igyekeztünk figyelembe venni a jelenleg érvényben lévő szabványok és szabályzatok terminológiáját. Megemlítjük a fordítás során tapasztalt akadályozó tényezőket. Részletesen kitérünk a már lefordított 853-855 mezőkkel kapcsolatos tudnivalókra, gyakorlati példákkal illusztrálva azok használatát; valamint röviden ismertetjük a munkacsoport jövőbeni terveit. Bemutatásra kerül az eddigi fordítás alapján elkészült wiki oldal is, ahol mindenki számára szeretnénk elérhetővé tenni a munkaanyagot, lehetőséget biztosítva a szakmai véleményezésre.
15.40	Az RDA implementációjának kezdeti lépései a DEENK-ben Seresné Könyves Tóth Zsuzsa (Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár Metaadat-menedzsment osztály mb. vezetője) Jeszenszky Zsuzsanna (Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár Gyarapítási osztály Folyóiratnyilvántartási csoport mb. vezetője) Előadásunkban az RDA-s elemek implementációjának történetéről számolunk be a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtárban, a kezdeti lépésektől egészen a jelenlegi, mindennapi katalogizálásban megjelenő gyakorlat kialakításáig. Konkrét példák segítségével mutatjuk meg a különböző dokumentumtípusok formai feltárása során bevezetett új leírási szabályokat és elemeket. Beszélünk a felmerülő nehézségekről (pl. a jelenleg érvényben lévő katalogizálási szabványok, a MOKKA korlátai stb.) az eredményekről és a további terveinkről.
16.00	szponzori előadás Klotz Bea, CEEOL

MKE 55. Vándorgyűlés